MAGYAROK PÁRIZSBAN

Immár harminc éve Párizsban élő művészettörténész-idegenvezető vagyok. Munkám és mindennapjaim során eljutottam és tanulmányoztam azokat a helyeket, ahol elődeink jártak és alkottak. Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színész barátommal közösen, ezekre a helyekre kalauzoljuk el nézőinket. Amíg én gyönyörű képek és hihetetlen történetek segítségével jelenítem meg a fények városának különböző időszakait, addig Armand hangján szólalnak meg nagy magyarjaink.

Az alábbi beszámoló, a 2020. január 9-én bemutatott nagy sikerű budapesti előadásunkról készült.

***A képekre kattintva, azok kinagyíthatóak!

***A lap alján található képgalériában megtalálhatjátok és kinagyíthatjátok a bejegyzésben szereplő összes képet.

Kautzky Armand

Csodálatos este volt! Évek óta terveztünk Istvánnal valamit közösen..! Érdemes volt várni rá! Mindkettőnknek felejthetetlen élmény volt……., és ha még a közönség is élvezte!!! Kell ennél felemelőbb??? Várom a folytatást Istvánnal és persze Veletek-Önökkel!!!!

ELŐADÁS KÉT RÉSZBEN, HÁROM FEJEZETBEN

Az előadás már ott elkezdődik, amikor fogadjuk a Nagyérdeműt! A második rész nem más, mint egy időutazás képekben és hangokban. Ezt az előadást egy szünettel mutatjuk be! Majd következnek Edit Piaf felejthetetlen sanzonjai.

Ezer köszönet Orbán Bori /ének/ és Pánczél Kristófnak /zongora/, akik Edith Piaf slágereit tolmácsolták nekünk és művészi előadásmódjukkal nagyban hozzájárultak az est sikeréhez!

Kattintson ide, ha a videó nem indulna el.

A HUNOK PÁRIZS KAPUJÁBAN

Az Európát feldúló hunok, az V. század közepén egészen Párizs kapujáig jutottak. Hírük messze megelőzte őket! Mit tudtak és gondoltak róluk az akkor Párizsban élő emberek? Hogyan imádkoztak St. Geneviève vezetésével, és vajon meghallgattattak-e a könyörgéseik? Elődeink elkerülték Párizst…..?

A MAGYAROK NYILAITÓL….

A fél évszázaddal később Párizsba érkező magyarok pusztításainak hírétől volt hangos Európa. „A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket„, rebegték mindenfelé imájukat az emberek! Hiteles források alapján próbálunk majd képet alkotni rólunk az akkori magyarokról és a párizsiak mérhetetlen félelméről.

A KÖZÉPKORI PÁRIZS, KORÁNAK EGYIK MŰVELTSÉGI KÖZPONTJA

A középkori Párizs, Európa egyik legnagyobb, legnépesebb és legszebb városa volt. Kulturális életét, az egyházi és a világi hatalom küzdelme és összefonódása színesítette. A XII. század közepétől az egyházi iskolákban és kollégiumokban tanultak nagy magyarjaink / Bánffy Lukács, Anonymus/ és vitték haza mindazt a tudást, amely szervesen beépült a magyar kutúra világába.

KIRÁLYAINK A RENESZÁNSZ PÁRIZSBAN

Jól ismerjük Luxemburgi Zsigmond királyunk utazásának részleteit. Egy rövid kisfilm segítségével bejárjuk majd Párizs azon utcáit és épületeit, ahol uralkodónk bizonyára megfordult. Hazatérve felvirágoztatta Buda városát és a látottak alapján felkészítette épületeit a török elleni harcokra. Mátyás királyunkat megelőző uralkodónk V. László francia földről választott feleséget. Az előadás ezen fejezetében, együtt utazunk lánykérőbe a híres magyar kocsikon.

RÁKÓCZY FEJEDELMÜNK A NAPKIRÁLYNÁL

A fejedelemmel és kíséretével együtt lépünk be XIV. Lajos Versailles-i palotájába. Vajon miért ment oda II. Rákóczy Ferenc? A kor krónikásai ódákat zengtek szépségéről és bájáról! A palota táncos estéi mindig magyar táncokkal kezdődtek. A kíséretében érkezett gróf Bercsényi László egy híres francia huszárezredet alapított. A mai híradások „Rákóczy bordélyáról” tudósítanak! Mi az igazság ez ügyben…..?

LISZT, A KIMODHATATLAN NEVŰ MAGYAR GÉNIUSZ

1823-ban a tíz éves Liszt édesapjával érkezett Párizsba. A fiatal virtuóz zongorajátékával pillanatok alatt meghódította a francia közönséget. Telt házas koncertjein nap mint nap állva tapsoltak a franciák, róla beszélt a „Tout-Paris„! Hosszú élete során szinte megszámlálhatatlan helyen járt és koncertezett, de Párizs mindig szerelem maradt számára. Vele együtt járjuk majd be a város utcáit, ott ülünk majd az Opera-Comique zsúfolásig megtelt lelátóin és hallgatjuk a franciákkal a számukra kimondhatatlan nevű mester játékát!

MUNKÁCSY SZÍNES ÉLETE PÁRIZSBAN

Munkácsy Mihály a másik nagy magyar művészünk, aki Liszt Ferenccel együtt naggyá tette a „magyar-nevet” Párizsban. Ide érkezett fiatalon, és a Siralomház c. képével – ahogy haza sürgönyözte – „az arany medalliumok egyikét” kapta elismerésül. Itt élt és alkotott életének legnagyobb részében. A zsánerképek árából szerzett összegek jobbára a Cilike által szervezett csütörtök esti fogadások költségeire kellettek. Itt mindenki megfordult, aki a XIX. század második felének művészi életében meghatározó szerepet játszott. Párizsi műhelyében olyan mesterművek készültek, mint a Krisztus Pilátus előtt, vagy a tisztelt barátjának „Fererencnek” dedikált porté.

MAGYAR VADAK PÁRIZSBAN

A századforduló Párizsa egy újabb világkiállításra invitálta Európa népeit és művészeit. Így érkeztek a híres Gare de l’Est-re a „nyugati avant-garde„-ra kíváncsi magyarjaink. A város úgynevezett festő-akadémiáin tanultak és sajátították el a „fauvisme” azaz vadak szemléletét. Így érkezett Czóbel Béla is, akit a „legvadabb” fauves-ok között emlegettek. Hogyan éltek és munkálkodtak itt ezek a festők, és mit vittek haza innen, hogy megalapítsák például a nagybányai művésztelepet.

ADY ÉS A SZÉP ÁMULÁSOK SZENT VÁROSA

1904 -1911 között Ady hétszer járt a francia fővárosban. Számára Párizs volt a Bakony, mely rejtette őt és szerelmét Lédát. Korabeli fotók segítségével együtt kocsikázunk majd a költővel végig Párizson, és érkezünk meg szerelméhez. Illedelmesen bekopogunk majd szállodaszobájának ajtaján, és küldünk egy „csőpostát” is, melyből kiderül, milyen viharos volt a kapcsolata a férjezett asszonnyal. Természetesen ott ülünk majd vele a Boulevard Saint-Michel kávéház teraszán is, amikor papírra veti a beszökő ősz költői képét!

JÓZSEF ATTILA: „PÁRIZS SZERESS, ÉN FÖLDEM VISZEM

József Attila elkeseredve érkezett a városba! Úgy gondolta, hogy Párizs megadja majd neki mindazt, amit hazájában nem kapott meg. Mérhetetlen szegénységben élt, de bizakodással, reményekkel teli indult életének ez a szakasza. Még a Sorbonne egyetemre is beiratkozott. Armand tolmácsolásában hallgathatjuk majd meg, hogyan panaszkodott levelében testvérének József Jolánnak az itt zajló életéről, és az ő hangján szól majd hozzánk József Attila a párizsi Notre-Dame tornyából is.

RADNÓTI: PÁRIZS ÉS A KESERŰ CSOKOLÁDÉ

Radnóti Miklós háromszor járt Párizsban. Minden alkalommal mást és mást fedezett fel abból városból, ahol ámulatára a párok kézen fogva sétáltak az utcákon és a bárokban még csókot is lophattak a szerelmesek. Az „Őrült évek” Párizsa, sajnos már előhírnöke is volt a lassan közeledő világháborúnak. Az őszi sárgálló lombú fák között bujkáló drága nimfa, Radnóti szeme láttára öltözött alkonyatba, és mint a keserű csokoládé története is, sugallta számára a tragikus véget!

A MAGYAR ÉS A FRANCIA MŰVÉSZKAPCSOLATOK MA IS ÉLNEK

Az elmúlt ezer évben a két ország története ezer és ezer szállal fonódott össze, megannyi ponton találkoztak művészei. A történet ma sem ért véget, folytatódik! 2014-ben az úgynevezett „Nyolcak” festészetének szenteltek egy nagy kiállítást az Orsay múzeumban, melyet 160 000 látogató tisztelt meg. Ahogy Márffy Ödön írta, a forradalmárok korát jellemezve: „A költészetben Ady, a zenében Bartók, a festészetben pedig mi, a Nyolcak voltunk„. Számtalan példáját találhatjuk a magyar géniusz elismerésének ma is a francia fővárosban. Ennek egy szép példája Bartók Béla szobra, amely egy, az Eiffel toronyhoz közeli parkban áll. Ne felejtsük el azt sem, hogy a Párizs utcáin sétáló magyar turisták ma is kívülről fújják Edith Piaf sanzonjait.

KÖSZÖNET….!

Köszönet mindenkinek, aki ott volt velünk és aki hagyta magát elvarázsolni…!!!

Amennyiben a video nem indulna el, kérem kattintson a linkre: https://youtu.be/X_u_H6Aioxw

Kérlek Benneteket, hogy észrevételeiteket, hozzá(NK)szólásaitokat írjátok le az alábbi kommentekbe. KÖSZÖNJÜK!

Galéria

Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló bejegyzések