KEDVES BARÁTAIM, TISZTELT SZALONISTÁK!
Nagy örömmel jelentem, hogy újra találkozhatunk személyesen!
„A festészet szabadsága” címmel Sopronban és Budapesten egy vetítettképes előadásra invitállak benneteket!
Kérem, hogy jelentkezéseteket a lap alján található kommentben küldjétek!
Szeretettel várok / várunk mindenkit!
SOPRON
2018. szeptember 29. /szombat/ 16:00
Pedagógusok Soproni Művelődési Háza
9400 Sopron Petőfi tér 3.
BUDAPEST
2018. szeptember 30. /vasárnap/ 16:00
XIV. ker. Budapest Borostyán út 1/B
A FESTÉSZET SZABADSÁGA
KEDVES BARÁTAIM, TISZTELT SZALONISTÁK!
Egy fantasztikus világba invitállak benneteket! Egy olyan térbe, amely körülvesz bennünket szorgos mindennapjainkban, és sokszor nem tudunk vele mit kezdeni! Hányszor hallom a frusztrált felkiáltást: „Na, most ez micsoda?”, vagy például: „Az unokám is jobbat festett volna„! Egy percet sem adunk az életünkből azért, hogy valóban megértsük kortárs világunkat. Meg sem kérdezzük magunktól, hogy miért lehet érdekes számunkra a talánynak tűnő műalkotás, a számunkra furcsán semmitmondó kép! Legtöbbször egy lemondó legyintéssel fejezzük ki „nem-értésüket„, és a megmondó ember biztos öntudatával nyilvánítjuk ki lehangolóan kritizáló véleményüket!
Kérem, jöjjenek el, és szenteljenek másfél órát az életükből arra, hogy felfedezzék KI? HOGYAN? és MIÉRT? kezdett a valóságot másoló figuratív festészettől eltávolodva absztrakt alkotásokat festeni. A képek elemzése során pillanatok alatt könnyen érthetővé válhat mindaz, ami eddig inkább csak indulatokat, felháborodást vagy közönyt váltott ki belőlünk! Egy új világ nyílhat ki számunkra, miközben együtt utazhatunk a festészet mesés birodalmában!
AMIKOR A FESTÉSZET SZABAD
Az őskori barlangfestészet ábrái a vallás és a mágia világába vezetnek bennünket. Néprajztudósok különböző feltételezései nyomán kapcsolhatjuk őket az állatokat elejteni kívánó vadászmágiához, de talán az ősök halotti kultuszához is. A középkor és a reneszánsz időszakok izgalmas korában a festészet továbbra is a vallás és a túlvilági öröklét szolgálatában állt. Ezért találkozunk a Sixtus-kápolna Utolsó ítéletet ábrázoló freskóján a mester, Michelangelo lenyúzott bőrével, amelyet Szent Bertalan tart a kezében! Vajon van-e létjogosultsága a festészetnek az önálló létre? Festhetünk-e szabadon, mint tettük azt gyermekkorunkban, mindenféle elvárás és meghatározott szabályok nélkül?
AZ IMPRESSZIONISTÁKKAL KEZDŐDÖTT MINDEN
Az impresszionisták a XIX. század második felében egy mára nagyon divatossá vált festészeti világot alakítottak ki! Monet képe jól mutatja, hogy ők az atmoszférikus jelenségek rabjai voltak! Sisley 1876-ban készített vásznán Port-Marly árvízzel súlytott kikötőjét láthatjuk, amely rámutat arra, hogy jobbára a szélsőséges természeti jelenségek érdekelték őket. De ami ezen fiatalokból álló csoport legfontosabb közös témájául szolgált, nem volt más, mint a „modernitás„! Fontos volt számukra a koruk újdonságainak bemutatása, mint például a pályaudvarok és a vonat, de nagy előszeretettel kalauzoltak bennünket az éppen akkor megépült Fantom Operájába is. Nekik köszönhetően ott állhatunk a lóversenyek lelátóin a burzsoázia napernyője alatt, vagy éppen táncolhatunk a Montmartre-i bálok valamelyikén!
HÍD A XIX ÉS A XX. SZ. FESTÉSZETE KÖZÖTT
Az impresszionisták tanításai és útmutatásai nélkül nem lehetne megérteni a kortárs festészetetet! Ők léptek rá arra az útra, amely a mához vezet! Hiszen, ha nem állnék kellő távolságra a Monet ünnepi utcáját ábrázoló festménytől, akkor azon csak színes foltokat láthatnék. De lassan hátrálva, egyszercsak a színkavalkádból egy utca ünnepi forgataga jelenik meg a vásznon! A megfelelő helyre állva részesévé válok a műalkotás megszületésének! Így született az a gondolat, hogy minden ember a maga módján művész! Sorozatokat festenek, mert nem a műalkotás maga az érték, hanem az üzenet, amit azok hordoznak! Fontos eleme a modern festészeti megoldásaiknak az is, hogy nem az esztétikai szépség a fontos, hanem maga az üzenet!
CÉZANNE, A MI MESTERÜNK!
Paul Cézanne volt az a festő, aki művészetével túllépett az impresszionizmuson, és átvezetett minden érdeklődőt a XX. századi művészetek világába. Az 1906-ban, a halálakor rendezett nagy kiállításon jelen voltak a következő generáció fiatal művészei, így Picasso és Matisse is. Cézanne egyik festményen jól látták, ahogy példaképük ott ül apjával egy asztalnál, és éppen egy jelképes kártyapartit játszik. Ők ketten szinte semmiben sem értettek egyet! A politikai nézeteltéréseken túl a legnagyobb vitáikat a művészeti elképzelések terén vívták! Nem véletlen, hogy Cézanne 1876. július 2-án Pissarro-nak küldött levelében így írt: „A tenger kék háttere előtt olyanok a piros tetők, mint kártyalapok!” A világot geometriai formákra egyszerűsítette, amely már Picasso és Braque kubizmusának előhírnöke volt!
PICASSO ÉS A KUBIZMUS SZÜLETÉSE
Picasso jól látta, hogy Cézanne a csendéletében korsóját szemből festette le. De mivel azt is el akarta mondani nekünk, hogy lehet beleönteni, a nyílását megbillentette felénk! „Ő egy zseni volt” – mondta Picasso -„csak nem ment elég messze!” Ő már nem nyújtotta erre-arra a figura arcát, hanem megfestette egyszer szemből, egyszer pedig profilból! Cézanne művészetéből inspirálódva ecsetje alatt megszületett a híres kubizmus!
MATISSE ÉS A CÉZANNE-I TANÍTÁS
Cézanne számára a dél-franciaországi Montagne Sainte-Victoire olyan volt, mint Mózes életében a Sínai hegy! Rendszeresen visszatért oda, hogy megfesse a furcsa szikla-vonulatot, ahol az ember és a természet szent egységét érezte. Többször utalt arra, hogy azóta létezik szakadék az ember és a természet között, amióta az első emberpárt kiutasították az Édenkertből! Híres fürdőzőket ábrázoló sorozatában megpróbálta visszahelyezni az embert eredeti, harmónikus környezetébe. Matisse egész életében a Cézanne-i úton járt és folyton kereste a boldogsághoz vezető egyre tökéletesebb festészeti megoldást!
A FORMÁK ÚJ ÉLETRE KELNEK
A modernkori festészet alapvető problémája, hogy hogyan lehet egy két dimenziós vászonra ráfesteni egy figurát, amelynek -attól függően, hogy honnan nézzük – több lényeges aspektusa van! A megoldást egy valóban újszerű látásmód hozta el. Mintha egy prizmán át pillantanánk az emberre, a festő sok oldalát muthatja meg egyszerre. A valóság egyre tökéletesebb ábrázolásának következő lépcsője volt az, amikor már nem csak megfestették a részleteket, hanem kis fecnikből vágták ki és illesztették össze a figurát! Így a színeket sem a festő pingálta a vászonra, hanem a papírcsíkok saját, valós színükkel építették az alakot. A műalkotás már nem a valóság egy imitációja volt, hanem minden részletében önálló életre kelt! Ezekhez a formákhoz adott inspirációt az ipari forradalom modern gépektől hemzsegő világa.
A MOZI ÉS A FESTÉSZET EGYMÁSRA HATÁSA
A modern világ, és benne az ember helye alapvetően foglalkoztatta a XX. század elejének fiatal művészgenerációját. A Lumière fivérek által 1895-ben bemutatott első mozifilm lázban tartotta az akkori Párizst és egész Európát. Hogyan hatott a megszülető filmművészet a festészetre? Látjuk az embert a vásznon, de valójában az ott nem más, mint egy mozgó kép! Egy forma, amely mechanikusan változtatja a helyét és a pozícióját! Hogyan lehet mindezt a festészet modern eszközeivel láttatni és elmondani?
PÁRIZS, A FÉNYEK VÁROSA
Nap mint nap hallani a francia fővárosban a már-már szinte elcsépelt formulát: „Párizs, a fények városa„! Honnan ered ez a kifejezés, és hogyan született meg? Az 1900-ban rendezett Világkiállítás fő attrakciójának számított a „modernizált Eiffel torony „és a lábánál felépített mesébe illő Palais d’Électricité! A gázvilágítást felváltó elektromosság varázslatos fénnyel festette át Párizs világát! Fél év alatt közel 2 millió látogató jutott fel a torony 3. szintjére, és – ahogy a korabeli fotón is látszik- fürdött a fényben éjszakáról éjszakára!
A SZÍNEK ÉS A FÉNYEK DILEMMÁJA
Az elektromossággal megjelenő gazdag szín- és fényvilág elvarázsolta a párizsiakat, köztük a festőket, akik észrevételeiket és megfigyeléseiket tanulmányaikban rögzítették, majd megfestették. Felfigyeltek arra, hogy a vászonra egymás mellé felvitt színek felerősítik vagy éppen gyengítik egymást. Az egyik legérdekesebb felfedezésük arra vonatkozott, hogy a különböző színek interakciója mozgást jelenít meg a vásznon.
A KOR EGY IGAZI SZENZÁCIÓJA: AZ AUTÓ
A XX. század első évtizedeiben a „ló-nélküli-járművek” csodájára jártak az emberek. Az autók minden közlekedési szabály nélkül, egyre őrületesebb tempóban furikáztak Párizs utcáin, így a híres Avenue des Champs-Elysées-n is. Egyre több autóversenyt rendeztek! Nem véletlen, hogy az olasz fiatal festőcsoport, a modern világot ámulattal figyelő Futuristák az autót, annak gyorsaságát, fényeit tették festészetük fő támájává. Erről számol be Filippo Tommaso Marinetti 1909. február 20-án a Figaro újságban megjelent Le Manifeste du futurisme írása is.
AMIKOR A FORMÁK ÉS A SZÍNEK ELSUHANNAK
Körülöttünk minden mozgásban van! – mondta már Leonardo da Vinci is. De a minket körülvevő modern világ egyre nagyobb sebességgel suhan vagy éppen vágtat körülöttünk! Hogyan lehet a festészet modern eszközeivel mindezt láttatni? A vonalak által kialakított, egymásba csúszó mezők dinamikus haladás érzetét teremtik meg a nézőben, miközben a színek lassanként szabaddá válnak! Már nem kitöltik a vonallal körülhatárolt formát, hanem önálló életre kelve ők maguk alkotják azt! Ezen az úton pillanatok alatt eljuthatunk az absztrakt festészet világába.
AMIKOR A ZENE MEGSZÓLAL A KÉPEN
A figuratív festészetből az abszrtakcióba vezető utak közül talán az egyik legizgalmasabbat František Kupka kínálja nekünk. A körülöttünk lévő világban a mozgás hullámokban terjed! Ahogy a zenei hangok egymásutáni felcsendülése is elringat bennünket, úgy a színek és a formák hullámzása is ugyanezt teszi velünk. A zongora fekete – fehér billentyűzetének látványa, majd az ezek által megszólaltatott hangok harmóniája ihlette a mester furcsa világának festményeit.
A SZÍNEK ÉS A FÉNY BIRODALMÁBAN
1914 áprilisában Paul Klee barátjával egy életreszóló utazást tett Tunéziában. „A színek hatalmukba kerítettek, egy vagyok velük!” – írta naplójában a Bauchaus iskolájában tanító festő. A színfoltokból építkező kompozícióban eleinte még megtaláljuk a valóság elemeit is, de később ezek egyre inkább elvesznek, és maradnak a geometriai formákra és egy többszólamú zeneműre emlékeztető mezők.
A TELJES SZABADSÁG FELÉ
A népi hagyományokból, mesékből inspirálódó Kandinsky is elindul a nonfiguratív festészet felé. A stilizált természeti háttér előtt vágtató lovas mesefigurája fekete vonalakká, majd jelekké egyszerűsödik. A kompozícióban minden jelzésértékűvé válik, amely így vagy úgy, de rezgéseket, rezzenéseket kelt lelkünkben. A fekete ékformájú görbévé egyszerűsödött lovas figurája vágtat a különböző színekkel és formákkal megjelölt zónák között, miközben útján a piros koronggal jelzett nap vezet.
A LÁTHATÓ ÉS A MÖGÖTTES VILÁG HATÁRÁN
Kandinsky szerint a XIX. század a lélektelen kapitalizmus világa volt! Számára – a teozófia modern tanításának gondolataival szinkronban – a festészetnek spirituális úton kell az emberek új lelki közösségét felépítenie. A bennünket körülvevő világnak van egy látható formája, de a lényeg, a titok mindig e felület mögött lakozik! Önmagában egy levélpapír is lehet érdekes, de a tartalma fontosabb. Lényeges, hogy ne csak önkényesen festegessünk, hanem az alkotásunk konrét legyen! Hogyan lehet ezt kiolvasni a művekről? Válasz az előadásomon!
A VILÁG ÉS A SZELLEM KOZMIKUS JELEI
A spirituális úton haladó festők másik nagy mestere volt az a Piet Mondrian, aki ugyancsak eljutott a figurális festészetből az absztrakció világába. Egyik fő motívuma, a fa ábrázolásának egyszerűsítésével eljutott a függőleges és a vízszintes vonalak hálójáig. Ez a végletekig leegyszerűsített szakrális rend közvetítette felénk művészi üzenetét.
EGY ÚJ NYELVEZET ÜZENETE
A színek és a formák ezeken a képeken már önálló életet élnek, és nem a látható világunk letükröződései. Harmónikusan illeszkednek a sík felület valóságába és egymástól függetlenül, vagy egymással interakcióban jelennek meg. A fekete vonalak végtelenbe futó hálójában, a fehér és szürke mezők rendszerébe illeszkednek a fő színek: a piros, a kék és a sárga. Lehet, hogy ezeknek is van titkos üzenetük?
Szeretettel várom az észrevételeket, véleményeket!
Amennyiben szeretnének résztvenni az előadáson, kérem, hogy a kommentben jelezzék nekem!
KÖSZÖNÖM A MEGOSZTÁSOKAT A (F) FACEBOOK GOMBBAL!
Baráti üdvözlettel
Szirbek István
