AZ EZERSZÍNŰ PROVENCE ÉS A KATHAROK FÖLDJÉN…! (3.nap)

A SziSZa baráti köre 2019. május 1 – 8. között egy fantasztikusnak ígérkező utazásra indul. Íme az  3. nap tervezett programja.

A fotók 99 %-a saját szerzemény! Rákattintva, azok kinagyíthatóak!

A HERCEGEK VÁROSA

A „Hercegek Városa” néven emlegetett Orange, Spanyolország, Olaszország és Franciaország közötti kereskedelmi utak csomópontjában található. Ennek köszönhetően, már a római korban gazdag kereskedővárosként volt ismert. A középkorban, mint főhercegség központjaként tartották számon. Függetlenségét és hírnevét megőrizte 1713-ig, amikor az utrechti békeszerződés keretében Franciaországhoz csatolták.

 A RÓMAI SZÍNHÁZ

Orange antik színházát, a Kr. e I. században, Augustus császár uralkodása alatt építették a római veterán katonák. Ez ma az egyik, ha nem a legjobb állapotban ránk maradt ókori színház. A szemet gyönyörködtető épület mértei is imponálóak: 103 m. széles és 37 m. magas.

 ELŐADÓ: SZIRBEK ISTVÁN

Királyságom legszebb fala!” – mondta a Napkirály a színpad hátterében magasodó szkéné-re pillantva! Nem hagyhatom ki a lehetőséget, ez előtt fogok előadni egy darabot! Ha valaki még készül a csoportból és szeretne velem színpadra lépni, hát hajrá!  A többiek pedig az évezredes lelátókról hallgathatnak majd bennünket!

A „SZÍNHÁZI BÜFÉ”….

Az előadás után betérünk ebbe a hangulatos, kőbevájt étterembe, amely a színháztól csak néhány lépésre található. Lesz mit enni és inni! De a beszélgetés fő téma gondolom az lesz, hogy „Milyen volt a szíbház és az előadás?”

A XII. század közepén alapított ciszterci apátság, az Alpok nyúlványait jelentő Vaucluse hegység vadregényes völgyében bújik meg. Ahogy emlegetni szokták őket, a „Három Provence-i Hölgy” egyike, jól mutatja a rend korai térhódítását ezen a vidéken. Megismerkedünk majd a ciszterciek történetével, regulájával és szentjeivel. Kiderítjük azt is, hogyan kapcsolódik mindez a hazai rendházainkhoz? /pl. Zirc/

Az apátsági épületegyüttesben ma is él egy maréknyi szerzetes. Látogatásunkkor természetesen alkalmazkodunk a liturgiai napi rendjéhez. Bejárjuk azokat a tereket, amelyben még az elhangzott imák és énekek hangfoszlányai rezonálnak! 

Utazásunk következő állomása: Saint-Rémy-de-Provence lesz! A Glanum névre hallgató római kori város bejáratát díszítő műemlékekkel kezdjük a helyi programot. Elolvassuk és értelmezzük majd latin feliratait, megpróbáljuk kitalálni, hogy mit ábrázolnak domborműveik. Áthaladva a diadalív alatt lépünk be a városba!

VAN GOGH: AZ ŐRÜLET HATÁRÁN

A több mint ezer éve alapított apátsági épületegyüttesben Szent Ágoston reguláját követő kanonokok laktak. Hogy kik voltak a kanonokok és mit jelent Szent Ágoston reguláját követni? Mindezek kiderülnek majd  a látogatás során. 

 EGY GYÓGYÍTÓ KOLOSTOR 

 A román stílusjegyeket magánviselő épület, a XIX. században elmegyógyintézetként működött. Ide vonult be Van Gogh jószántából, hiszen ő is érezte, hogy valami nincs rendben a fejében. Azokon a helyeken járhatunk majd, ahol az őrület és a zsenialítás hajszálvékony határát jelentő borotvaélen lépdelt a festő is!

A NÉGY LÉPCSŐS TERÁPIA 

Hogyan élt itt Van Gogh egy éven át, milyen terápiás gyógykezelésekben volt része? Minderről részletesen olvashatunk levelezésében! A számára kialakított négy helyiségnek különböző funkciói voltak. A szobájában pihenhetett, míg vele szemben a krízisei enyhítésére szolgáló kádfürdő termét találjuk. Külön műhely állt rendelkezésére ahol alkothatott, de mint tudjuk voltak periódusok, amikor zárt cellába kellett elkülöníteni.

KERTEK, PARKOK ÉS VIRÁGOK… 

Ahogy festményeiből tudjuk és ismerjük, nagy hatást gyakorolt rá a természet! Sokszor festett a szabad ég alatt, figyelve a természet apró rezdüléseit és színponpáját. Próbáljuk majd megérteni, hogy hatott rá a liliom fehér tisztasága, hogyan egészítette ki a pipacs piros lobogása fű élénk zöldjét. Hogyan nyugtatta lelkét a levendulamező lila hullámzása és hogyan fordult szeme láttára a napraforgó a nap felé, ……mint ahogy ő Isten felé.

A TÁJ IHLETÉSE, A LÉLEK SZÁRNYALÁSA

Az Alpilles középhegység jellegzetes mészkő sziklái, a sudár, mindig zöldellő ciprusok a csillagos ég mind-mind Van Gogh jóbarátai és ihletői voltak. Sorban gyártotta a zseniális mesterműveit, amelyek akkor semmit sem értek, de mára már a XIX. századi francia festészet remekműveivé váltak!

EGY VALÓDI GYÖNGYSZEM 

Az Alpilles nyúlványainak egyikén, egy hatalmas sziklaszirten találunk egy kis települést. Történetének legismertebb epizódja, hogy 1821-ben Pierre Berthier kémikus itt fedezte fel a bauxitot. A hely szépségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a 22 lakos házaik előtt évente több mint másfél millió vendéget látnak elsétálni.

A VÁR, A PANORÁMA ÉS A SZABADSÁG

A szikla tetejére épített vár ma már romokban áll. De tornyaira, bástyáira, vagy égbe meredező faldarabjaira ma is fel lehet lépcsőzni. Nem lehet szavakba foglalni azt az érzést, ami ott keríti hatalmába az embert! A körpanoráma látványa, ahogy a szél beletúr a hajunkba….! Leírhatatlan szabadságélmény…..!

AMIKOR AZ EST LESZÁLL….

Itt fogjuk megvárni hogy az est leszálljon és a szürkület után a csillagok megjelenjenek az égen! Ez lesz az a pillanat, amikor mindenki válaszhat egyet magának és úgy érezheti, hogy ha kinyújtja karját az ég felé, azt le is veheti onnan!

Szeretettel várom az alábbi „HOZZÁSZÓLÁSOK” rovatban véleményeiteket, észrevételeiteket!

Galéria

Megosztás

Hasonló bejegyzések