Párizs szívében található Louvre múzeum, jelenleg egy fantasztikus és monumentális kiállítást kínál megtekintésre. A szerencsések, akik eljutnak ide, az ókor mesés világába sétálhatnak be. Egy virtuális tárlatvezetés keretében ide szeretnék bepillantást engedni azoknak, akik most velem tartanak! Kövessetek……!


Ha azt mondom: ” AZ ÓKORI EGYIPTOM“, akkor tízből kilenc embernek rögtön könnybe lábad a szeme…! Ha azt mondom : “HETTITA BIRODALOM“, akkor ugyanennyinek elfátyolosodik a tekintete, mert fogalma sincs, hogy “hova tegye” őket! Pedig hosszú évszázadokon át egyenrangú félként küzdöttek a közel-keleti térség vezető szerepéért!

AZ ELFELEDETT HETTITÁK?

A kiállítás kapuján belépve, egy olyan világba csöppenünk, amelynek hajdani szereplői több mint 500 éven át /Kr.e. 1650-1190 / a közel-keleti térség egyik uralkodó erejét jelentették. Igaz, a Biblia csaknem ötven alkalommal említi őket, de a XIX. századi régészeti kutatásokig, nem sok jelentőséget tulajdonítottunk nekik. Bedrich Hrozny prágai professzor 1906-ban fejtette meg írásukat, és ennek nyomán a hettita népet az indoeurópai nyelvcsaládba sorolta.

EGYIPTOM ÉS A HETTITÁK FURCSA KAPCSOLATA

Az évszázadok során a két birodalom között megtalálunk a barátságtól az ádáz ellenségig minden verziót. A legnevezetesebb eseménysor talán Toutankhamon halála után kezdődött. A fáraó özvegye egy levélben kérte a nagy hettita uralkodót, hogy fiát küldje Egyiptomba, ahol vele frigyre lépve, fáraóként uralkodhat majd. Zannanzát 1324-ben történt utazása során meggyilkolták, ami a híres Kádesi csatához vezetett. Ez a II. Ramses és II. Muvatilis között lezajlott küzdelem az ókor egyik legnagyobb harciszekér csatája volt.

TÖRTÉNELEM VAGY PROPAGANDA? AZ IGAZSÁG MINDIG FÉLÚTON VAN!

A kiállítás első termének hátsó falát egy hatalmas méretű kép borítja be. A Hettita Birodalom fővárosának /Hattuszasz/ látképén, a királyi palota híres oroszlános kapuja látható. A kiállított tárgyak közt ott találjuk a fekete homokkőből készült /2,22×1,09 m/ Bentres-sztélét. Ezen a főszerepet II. Ramszes jóvoltából Khonszou isten játsza. A fáraó újdonsült hettita feleségének testvérét, az orvosok nem tudták meggyógyítani. De a szöveg szerint, a fáraó által küldött egyiptomi holdisten szobra csodát tett. A stilisztikai jegyekből ma már egyértelmű, hogy a dicsőséges kort és annak isteni csodáját egy későbbi időkben írták! Ma egyszerűen csak egy “fake news” történetként ismernénk! Nem csUdálkoznék egy csöppet sem, ha a thébai khonszu templom papjai fogalmazták volna…..!? Semmi új a nap alatt kéééééééééérem…..!?

EGY “UTAZÓ-RÉGÉSZ-KÉM“?

Max von Oppenheim (1860-1946) német orientalista és régész volt, aki Elő-Ázsiában szolgált diplomataként. Jogi doktorátusa után 1884-ben Kairóba költözött, ahol megtanulta az arab nyelvet is. Sokat utazott a Közel-keleten és jó barátságot ápolt a különböző uralkodókkal, így Sottam Ibn Schallan pasával is, aki  lehetővé tette számára a Szíria északi zónájában található Tell Halaf felfedezését. Ásatásai során talált kincsek egy részét Berlinbe szállította, a másik része pedig Aleppo múzeumába került.

A TELL HALAF MÚZEUM ÉS LÁTVÁNYOS TRAGÉDIÁJA


Baron Max Von Oppenheim Berlinbe szállította az ásatatási anyagot, ahol egy régi gyárépületben állította ki azt. A Tell Halaf Museum 1930-ban nyitotta meg kapuit. A tárlat kevés érdeklődőt vonzott. Köztük volt Samuel Beckett, aki ódákat zengett a “mesélő tárgyak” szépségéről, de például Agatha Christie lesújtó véleménnyel kommentálta a látottakat. Az épületet 1944 februárjában bombatalálat érte, melynek nyomán hatalmas tűz ütött ki. A kiérkező tűzoltók hideg vizet fecskendeztek a felhevült bazalt szobrokra, melynek eredménye 27 000 darab törmelék lett. Ezeket hosszú évtizedeken át nagy ládákban őrizték a Pergamon museum pincéjében. Tíz év szorgos munkája és kreatív teremtő alkotása kellett ahhoz, hogy a szobrok újra életre keljenek!

A SZOBROK MESÉLNEK…

A hatalmas méretű szfinxektől a rhyton ivóserlegekig minden kiállított tárgy a hettita művészeti alkotások magas szintjéről árulkodik. Igaz, hogy a kőfejtőből már megközelítően készre faragott szfinxek egyiptomi hatást mutatnak, de a hettita világban szerepük különböző volt. Az isteni világhoz tartozóan, az épületek mágikus védelmét biztosították. A New York Metropolitan museum gyűjteményéből érkezett szarvas formájú ezüs ivóserleg / Kr.e.1400 – 1299. / a hittit császárság fénykorában készült. A díszítő domborművön egy vallási szertartás keretében, három ember ajándékokat ad át Kuruntiyának, a mezőgazdaság és a vadászat istenének. Az istenek világához asszociált bikát /a vihar istenének szekerét két bika húzza/ sokszor az uralkodó földi megjelenítéséhez kötik!

A HETTITA KIRÁLYSÁGOK ÉS KULTÚRÁJUK

A Hettita Birodalom bukása után /Kr.e. 1200/ Észak-Szíria és Kelet- és Dél-Anatólia területén királyságok mozaik világa születt meg. Ezeket, a helyben maradó hettita kormányzók vagy az ide érkező és letelepedő arámi vezetők irányították. Kultúrális szempontból mindenesetre az előző kor folytatásának tekinthetőek! Az agyagtáblákba vésett ékírásos vallási szövegek mellett, a monumentális feliratokon mindenhol megtalálhatjuk a luvi hieroglifa karaktereket is. Igaz, az épületek már nem állnak mögöttük, de a bejáratokat védelmező, mindig párokban ábrázolt oroszlánok még most is néma üvöltéssel próbálnak bennünket távol tartani.

AMIKOR A SZOBROK TITKOKAT SUTTOGNAK…

Max von Oppenheim, a régészeti feltárásai során talált hölgy /bal oldali kép/ fülébe suttogta: “Én szép kis Vénuszom” ! Hogy mit suttoghatott az én fülembe az a hettita ifjú pár, aki a jobb oldali fotón látható? Az hadd maradjon az én titkom! A középső képen láthatjuk Tathunpiyas-t, aki anyja térdén állva hallgatja a túlvilágról érkező szülői sugallatot. A Kr.e. 8. századból érkezett sírkő, hozzánk is intéz számtalan üzenetet. A furcsán, felnőttként ábrázolt fiú biztosan előkelő nemesi család sarja lehetett, hiszen az íráshoz szükséges eszközöket tartja jobb kezében. A sikeres vadász tevékenysége eredményeként mutatott sólyom pedig egy íráshoz szolgáló paletta tetején áll.

FURCSA LÉNYEK, FURCSA TEKINTETEK: CSUPA “MIÉRT” AZ ÉLET…!

A bal oldali képen látható nagy méretű fotó azt a helyet mutatja, ahol Shamuma egészalakos szobrát magtalálták Tell Halaf-ban. A szakállas istenség nem más, mint a vihar istenének és a nap istennőjének fia. A mellkasán olvasható dedikációs szövegből szándékosan kikaparták a nevét! Vajon miért? A középső fotón látható griff madarat több mint 2600 darabból rakták össze. Vajon miért állították össze ilyen állatokból /ragadózó madár fej, oroszlán test, furcsa lábak/ a termeket elválasztó ajtókat védő lényeket? Vajon miért néz engem ilyen furcsán a mögöttem álló madár? Talán valami olyan dolgot mondtam volna, amivel nem ért egyet?

Az alábbi bejegyzés rovatban szeretettel várom a visszajelzéseket arról, hogy elolvastátok a fenti beszámolómat! Ha van észrevételetek írjátok meg azt is! KÖSZÖNÖM!

Megosztás
Share on facebook
Share on email
Share on print
Share on twitter
Share on linkedin
Hasonló bejegyzések