BRUEGEL ÉS A FLAMANDOK VILÁGA /tárlatvezetés – élménybeszámoló/

A Szirbek Szalon baráti köre minden év végén és a következő év elején, egy “hagyományőrző-kultúr-túrára” indul Bécsbe. Most is így volt! A Kunsthistorisches múzeum fantasztikus Bruegel kiállításának köszönhetően, közel 250-en utazhattunk a XVI. századi flamandok világában!

Ezt az élménybeszámolót azért készítettem, hogy akik ott voltak velem / velünk, könnyebben felidézhessék az ott átélt élményt! De készítettem azoknak is, akik most nem lehettek ott velünk…… így nagy örömömre szolgál, hogy kicsit őket is vezethetem Bruegel fantasztikus reneszánsz világában!

***A képekre rákkatintva azok nagyméreben megtekinthetők!

***Kérem tiszteljenek meg azzal, hogy a lap alján található hozzáMszólásokban megírják észrevételeiket, véleményüket! KÖSZÖNÖM!

EZ IS MEGÉRT EGY UTAZÁST!

A bécsi Kunsthistorisches múzeum / Szépművészeti múzeum / egy lélegzetelállító Bruegel kiállítást kínált megtekintésre az érdeklődőknek. A flamand mester pompás festményeinek színkavalkádja és részletgazdag rajzai bepillantást engedtek a németalföldi emberek ünnep- és mindennapjaiba!

TALÁLKOZÁS A NAGY Ő-vel!

Eljött a nagy nap! Ott minden róla szólt! Nagy színes táblák több nyelven hírdették : A KIÁLLÍTÁSRA MINDEN JEGY ELKELT! Az aulában, a mester portréja fogadta a szerencsés “néző-SEREGET” és persze minket is! Gyorsan “felfüleseltünk“! A hatalmas tömegben hamar kiderült, hogy itt a segédeszközökre nagy szükségünk lesz!

A MŰGYŰJTŐ HABSBURG URALKODÓK

Beházasodva a spanyol császári udvarba, a Habsburg ház képviselői sokszor elnyerték a Spanyol Németalföld királyi helytartója címet. Ilyen volt Habsburg Lipót Vilmos főherceg is, akinek gyűjteményébe ifj. David Teniers festményének és katalógusának köszönhetően pillanthatunk be. Pieter Bruegel fia írja egyik levelében: II. Rudolf császár Prágában megtiltotta, hogy apja festményeiből bárki vásároljon….! Mindet magának akarta! Így született meg a KHM Bruegel gyűjteményének nagy része!

BRUEGEL RAJZAI ÉS ÉLETFILOZÓFIÁJA

Az Alkímista rajz jól rámutat a kor őrületére, amely kereste az élet-elixírt és a rozsdás vasszögből aranyrudacskát akart előállítani! De aki erre adja a fejét és nem áll a földön két lábbal, az elszegényedik, mint a rajzon ábrázolt alkímista, aki családjával együtt szegényházba jut. Szent Antal megkísértése igazolja, hogy miért hívták Bruegelt egy második Bosch-nak! De amíg ez utóbbi kompozícióiban az ember elszenvedi a körülötte levő világ csapásait, addig itt a rajz jobb alsó sarkában, a szent hátat fordít az eseményeknek, lelezve van választásunk! A harmadik rajz pontosan tükrözi Bruegel életfelfogását a spanyolok által megszállt Németalföldön…!

A VILÁGON KÉT FAJTA EMBER ÉL….

Az ecsetet tartó művész talán épp Pieter Buegel? Nem tudjuk! Egy biztos! A részletgazdag rajzon egy alkotására pillantó festőt láthatunk, amint épp a kompozícióján meditál! Mögötte a félig nyitott szájú, kevésbé szimpatikus férfi az erszényébe nyúl. Bruegel több képén láthatjuk, hogy számára a szemüveges ember a rövidlátó, sokszor kapzsi és buta figura szinonímája! Itt is így lehet? A Föld két típusú embert hord a hátán: az alkotót, a világ dolgain meditálót és azokat, akik pénzükkel irányítják mindazt! Vajon mit festhet? A talány, a kompozíciókban szándékosan nyitvahagyott kérdés, Pieter Bruegel festészetének sajátja!

AZ ÉLET EGY JÁTÉK! BOLOND AZ, AKI KOMOLYAN VESZI!

A nagyméretű, tölgyfára festett képen 91 gyermekjátékot láthatunk. Vannak olyanok, amelyeket már az ókor óta játszunk! De találunk ügyességi játékokat, vagy olyanokat, ahol a gyerekek imitálják, eljátszák szüleik cselekedeteit: például az esküvőt. Néhány furcsaság: egy kivétellel nincsnek felnőttek, akik felügyelnék a gyermekeket! A gyerekek nem veszekednek a játékokért! Itt mindenki boldog, mint ahogy a karnevál és a nagyböjt – nép által ünnepelt és eljátszott – világában is. Mindkét festmény eseményei nappal játszódnak! Csak a bolond az, aki fáklyával sétál és utat mutat azoknak, akik nem tudják az életet játéknak tekinteni.

AZ ÉVSZAKOK

A XVI. századi flamand földön 6 évszakot ismertek. Bruegel is lefestette ezeket, melyekből a bécsi kiállításon négyet láthattunk! A kora tavasz időszakát bemutató festmény előterében a farsang eseményeivel találkozunk. Tudjuk, hogy a festő átkelt az Alpokon és egy életre meghatározó élményeket, emlékeket gyűjtött. A háttérben tán épp ezen hegyek által insprirált tájat festette meg emlékezetből? Mint mindig, képei tele vannak talányokkal, kérdőjelekkel! A nyarat bemutató kép előterének bal sarkában miért feni egy paraszt a kaszáját, amikor a háttérben jól látható a szénával megrakott szekér? A festő minden képén több nézőpontot választ. Az őszt bemutató kompozíció előterében egy színes sávban vonulnak haza az állatok. A fehér folt a barnás-sárga, inkább sötét túnusú sávban segít nekünk, hogy mélységet teremtsünk a képben. Mögötte, mintha magasról pillantanánk a mélybe. Ez a második nézőpont! A háttér távoli táját ismét a néző szemmagasságából láthatjuk!

A DERMESZTŐ FLAMAND TÉL

Tudjuk, hogy az Európában tomboló kis jégkorszak leghidegebb éveinek egyikén készült a festmény. Fáradt, kimerült vadászok kora reggel érkeznek falujukba, falkájuk kíséretében. A ház előtt éppen nagy tüzet raknak, tán disznópörkölésre készülnek? A fogadó cégérén Szent Hubertusz, a vadászok védőszentje térdel az Ardennekben történt látomását idézve. A gyerekek, többek között a vadászok által kedvelt curling játékot játszák a jégen! Amint azt már láttuk a Gyermekjátékok c. festményen, Bruegel képein a gyerekek sokszor eljátszák felnőttek cselekedeteit, hogy újra megtalálják azok elveszett boldogságát!?

A VALLÁS ÉS AZ EMBEREK HÁBORÚJA

Saul megtérése c. festményen, újra feltűnnek az Alpok világára emlékeztető hegyvonulatok. Ebbe a környezetbe helyezi a festő a bibliai történetet. Mint mindig, a főszereplő a kép képzeletbeli átlóinak találkozásában bújik meg. A lováról földre zuhant kék ruhás figurára csak figyelmes keresés után találunk rá. A kompozícióban sokkal hangsúlyosabbak a XVI. századi divatba öltöztetett sárgaruhás lovas, vagy a nekünk háttal, lován ülő fekete figura. Tudjuk, hogy a reformáció zászlaja alá tömörülő flamandok nehezen viselték a katolikus spanyol elnyomást. Ezen konfliktus véreskezű helytartóját: Alba hercegét a helyiek fekete lovagnak hívták! Bruegel festményén a feketébe öltöztetett lovas, Saul megtérésére, az isteni szeretet-parancsát megértő emberre pillant! Lehet, hogy a kompozíció egy, a Bruegel korára vonatkozó rejtett üzenet lenne? A keresztfát vállán cipelő Krisztust is a kép közepén, kisméretben látjuk. A Megváltó egy képzeletbeli flamad tájon halad át. A hegy tetején egy szélmalmot láthatunk, a jobb felső mezőben a kivégzőhely cseppet sem emlékeztet bennünket a Golgotára. Itt is morális üzenete lenne a képnek? Talán azt akarja mondani a festő, hogy Jézus itt jár köztünk és mi közönyös arccal, észre sem vesszük őt és értünk hozott szenvedéseit?

A NÉPHIT ÉS A HUMOROS-TÜKÖR

Az egyik híres flamand mondás szerint van olyan nő, amelyik egy karddal kezében beront a pokol kapuján és sértetlenül jön onnan vissza! Itt a Bolond Margó figurája pontosan ezt teszi egy világ-pusztulást idéző környezetben. Másik karján kosarat láthatunk, amelyben féltve őrzi az útja során összeharácsolt “kincseit“. Ugyanezt teszik a flamand falun átvonuló, mögötte tomboló társai is. A pokol bejáratát egy “kőarc-építmény” jelzi! Margó mögött egy őt kifigurázó lény, hozzá hasonló pózban, előretartott lábbal vágtat, miközben a fenekén levő tojáshéjjat egy vasrúddal éppen feltöri. Az így földre hulló gazdagsága ellenpéldája a harácsoló Margónak…..! Szinte halljuk a bibliai szózatot zengeni Bruegel képi világából: Ne gyűjtsetek gazdagságot a földön!

A HALÁLTÁNC ÉS A HALÁL DIADALA

A nagyméretű XVI. századi festményen, egy hatalmas világvégét idézö színkavalkádot, benne az emberi életet könyörtelenül elkaszáló halált láthatjuk. Ahogy már előzőleg megfigyeltük Bruegel kompozícióin, mindig a kép közpotjában találjuk a főszereplőt! Ez most is így van! Segítői, csontvázként jönnek el mindenkiért! Hiába kínálja fel kincseit életéért cserébe a bal alsó sarokban látható király, vele szemben hiába énekel szerelemről a fiatal férfi kedvesének, senki és semmi sem segíthet! A felső sarkokba helyezett kinagyított részletek mutatják, hogy a halál hány meg hány formában súlythat le ránk! A bal felső részleten kék füst száll fel egy csontváz által felszolgált mérgezett ételből! A számtalan formában megjelenített “kaszás“, a halál-tánc motívum körébe tartozik! De ott van a halál diadala is a jobb oldali részletein: harsonákkal hírdetik győzelmüket az ember felett és láthatjuk, amint kicsinyenként átveszik az emberi tevékenységeket. Most már ők ácsolják a koporsókat …..!

BÁBEL TORNYA: A KATASZTRÓFA HÍRNÖKE

Ismereteink szerint Bruegel háromszor festette meg a bibliai történetet. A többszintes épület emlékeztet bennünket a római Colosseum épületére, melyet a festő olaszországi utazásakor csodált meg. Alapjaiban ugyan kidolgozatlan, de a felső része már a felhők fölé emelkedik. Itt az ideje az isteni közbeavatkozásnak!? Igaz a torony a kor legmodernebb építéstechnikai megoldásait vonultatja fel, mégis a lábainál fekvő városra dől! A kikötőben álló gazdag kereskedőhajók és neves épületek jelzik, itt a mester városát Antwerpent fenyegeti nagy veszély! Talán ez is a korára és a környezetére vonatkozó erkölcsi kritika lenne?

EGY KÉP, KÉT MAJOM, HÁROM TALÁNY….

A Louvre kisméretű fára festett képén, felháborodottnak tűnő testi fogyatékosok és a háttér jobb felső mezőjében, egy abból kisétáló nő látható. Ez utóbbi, kezében egy fémedényt tart. Talán épp a koldusoktól vette el, jelezve, hogy a gazdag kereskedővárosban tilos a kéregetés? Bruegel más képein is találkozunk a szereplők ruháin ábrázolt rókafarkakkal, amelyek a spanyol elnyomók elleni flamand összefogás jelképei voltak! Lehet, hogy itt az öt “megnyomorított” ember a társadalom öt kategóriáját szimbolizálná? A két majom jelképezheti, hogy a gazdag kereskedővárosban mi minden található. A szabadban repülő madarakkal ellentétben, a leláncolt állatok fogsága jelezheti a saját életük rabságában szenvedő embereket is. De tudjuk, hogy Bruegel ekkor adta fejét a nősülésre! Lehet, hogy a két fogságra ítélt állat a házaspárra utalna?

PARASZTLAKODALOM, AVAGY BRUEGEL HUMANIZMUSA

A XVI. században a tökéletes örökké mozgó világ közepébe a humanista ember került! De milyen is volt Ő? Az olaszok az ókori tökéletes, idealizált embereszményt állították az érdeklődés középpontjába. Bruegel pedig az egyszerű, a természettel együttlélegző embereket választotta! Őket láthatjuk életük “öröm-pillanataiban”! Ha megtalálod a harmóniát, megtalálod a boldogságot!

CSODÁLATOS ÉLMÉNY VOLT!

Ezer köszönet azoknak, akik vették a fáradtságot, eljöttek és megtiszteltek azzal, hogy meghallgatták gondolataimat Pieter Bruegel festészetéről. Két órán át utazhattunk világában és együtt kereshettük a válaszokat a képeiben megfogalmazott talányokra!

A TALÁLKOZÁS BOLDOG PILLANATAI

Az utolsó pillanatok Bruegel világában, majd a tárlatvezető szerepköréből kilépve, újra a jóbarát szerepében találhattam magam! Jó volt újra együtt lenni, találkozni azokkal a pillantásokkal, amelyeket már magamon érezhettem előző utazások, tárlatvezetések vagy előadások során.

HAGYOMÁNYOSAN ILONA VENDÉGLŐJÉBEN ÉR VÉGET….

Már hosszú évek óta az is hagyománnyá vált, hogy a kiállításlátogatások után átvonulunk Ilona magyar kisvendéglőjébe. A programban: isteni borok, ízletes ételek és kivételes kiszolgálás….! Ünnepi koccintás Sümeghy Gyöngyivel, akinek aranyat érő segítsége nélkül ez a nyolc vezetés sem születhetett vona meg! …..és persze ne feljtkezzünk meg az asztalnál ülő baráti kör tagokról sem…..! Az már csak hab a tortán, hogy hajdani kedves gimis osztálytársaim is megtiszteltek jelenlétükkel….! Szem nem marad szárazon! Jövőre veletek Bécsben…., egy következő találkozás vár ránk!

Már CSAK 6 hely maradt a májusi utazásunkra! Szeretettel várom a jelentkezéseket:

szirbeki@gmail.com

Szeretettel várom a jelentkezéseket a májusi utazásunkra! Még 6 helyünk mardt! Érd. info.:

szirbeki@gmail.com

Megosztás
Share on facebook
Share on email
Share on print
Share on twitter
Share on linkedin
Hasonló bejegyzések